Petánc / Petanjci (Szécsénykút)

 

Petanjci (Petánc) nagy múltú, ásványvizéről híres település. A XIX. század elejétől Szécsénykútnak is nevezték, sőt a magyarországi időszakban ez volt a hivatalos neve. Ennek ellenére a közismert elnevezés mindig a Petánc maradt.

Nevéről a Nyugat-Dunántúlon élőknek – főképp az idősebbeknek – a „petánci víz” jut az eszébe. Volt idő, amikor ezen a tájon a petánci víz mindenfajta ásványvíznek a szinonimája volt. Petánci vizet adtak a bor mellé, s ha valakinek „gyenge” volt a gyomra – úgy tartották, jót tesz neki a petánci víz.

A településről az első adatok a XIII. századból származnak, akkor Pethenegh” néven szerepel, tehát az itt lakók elődei pecsenyegek, tehát besenyők voltak. Petáncnak a középkori vára elpusztult, ma már csak sánc és árokmaradványai figyelhetők meg.

A település középkori tulajdonosa a Nádasdy család volt. Egyelőre még nem bizonyítható feltételezés szerint 1598-ban a petánci Nádasdy birtokon töltött el egy  hónapot a Grácból menekülni kényszerült Johannes Kepler (1571–1630) német csillagász.

A petánci ásványvizet már az 1300-as években számon tartották, hiszen egy oklevélben az itteni „sós kutat” is megemlítik. A víz „újkori” története a XIX. század második felében kezdődött el és javarészt egy Josef Vogler nevű vállalkozó (eredetileg tanító) nevéhez kapcsolódik. A század végén ő kezdte el a víz palackozását, az általa indított reklámkampány is segített abban, hogy a víz ismertté vált.

„Petánczi víz üdít, gyógyít,

Fiatalit és boldogit.

Ország, világ azt kiáltja:

Nincs a Petánczinak párja!”

A Vogler család sírkápolnája a petánci temetőben látható.

Petánc látnivalója még a Vanek Šiftar emlékpark. A neves szlovén társadalomtudós, költő, egyetemi tanár a községben született 1919-ben.

Az 1902-ben emelt Szent Flórián-kápolna egy aprócska, mesterséges dombon magasodik, éppen ott, ahol korábban a Nádasdy Imre felesége Márffy Anna kegyességéből 1757-ben épített – majd rossz állapota miatt lebontott – kis templom állt.

Petánc nyugati szélét a Mura-híd közelében érjük el. A Mura itt évszázadokon át a Magyar Királyság és Ausztria határfolyója volt. 

Vándorút ajánló
Via Divide Caritatem - Baranyai Regionális Útvonal -  6.  MÁRIAKÉMÉND - HÁSSÁGY - MAGYARSARLÓS - NAGYKOZÁR - ÚJ-HEGY - PÉCS
Via Divide Caritatem - Baranyai Regionális Útvonal - 6. MÁRIAKÉMÉND - HÁSSÁGY - MAGYARSARLÓS - NAGYKOZÁR - ÚJ-HEGY - PÉCS
Az útvonalakhoz kapcsolódó hírekről,
eseményekről értesülhetsz a Facebook-on is.
Galériák
Szent Márton a festészetben

Joost Cornelisz Droochsloot (1586 - 1666): Szent Márton találkozik a koldussal

További képek   ITT

 

 

Képgalériáink
Közösség
Csatlakozz Szent Mártonhoz,
járd be az általa bejárt utakat!