KISSZŐLŐS

Kisszőlős


Kisszőlős címere 

Területén a régészeti kutatások során réz-kori település és római villa maradványai kerültek elő. Első írásos említése 1266-ból származik. IV. Kelemen pápa oklevelében a települést a tihanyi apátság birtokai között sorolták fel. 1511-ben a vásárhelyi apácakolostor birtoka volt, amely 390 dénár adót fizetett. Kisszőlős 1563-ban a fehérvári szandzsák adóösszeírásában szerepelt. Az 1566-os dunántúli hadjárat során a törökök felégették.

A XVII. században a község lakói a mezőgazdálkodás mellett szőlőt műveltek. A falunak 1696-ban a Somló-hegyen 138 kapás szőlője volt. Első iskoláját 1698-ben említik a források. 1721-ben 21 jobbágyportát, 1784-ben 65 házat írtak össze a faluban. 1787-ben, 76 családban összesen 410 lakos élt a településen. 1848-ban a község 22 nemzetőrt állított a felkelő seregbe. Első temploma 1672-ben épült Szent Márton tiszteletére. 1881-ben átépítették.

A főoltár klasszicizáló építménye a régi templomból származik. Az szignó nélküli oltárképen, a lovon ábrázolt Szent Márton lábánál ülő koldus kinyújtott kezei között egy maszkszerű arc, a gonosz lélek szimbóluma látszik, aki rávigyorog a koldusban megjelenő Krisztusra. A megjelenő ördög, mindig megpróbálja elcsábítani Mártont, de ő ennek ellenére győzedelmesen teszi a dolgát, és a képen kettészeli lobogó köpenyét. A toronyban lévő nagyharangot Sentehofer Frigyes, a kisharangot Szlezák Rafael rákospalotai öntőmester készítették. Orgonáját Országh Sándor budapesti mester építette 1882-ben.

 

Térkép,  Kisszőlős - Wikipédia

 

 

Nézze meg galériánkat!
 

 

KEMENESSZENTMÁRTON KEMENESSZENTMÁRTON   SOMLÓ HEGY (DOBA) SOMLÓ HEGY (DOBA)
  Via Moravia - Via Bohemia
Webmark