Szombathely

A szombathelyiekhez különösen közel áll Szent Márton személye. A tiszteletére felszentelt templom kápolnájának bejárata fölött olvasható a felirat: HIC NATUS EST SANCTUS MARTINUS, azaz "Itt született Szent Márton': Szombathely hűen ápolja Szent Márton kultuszát, és nemzetközi kap­csolatokat épít ki a Márton életében jelentős szerepet betöltő európai városokkal. A Tours-ból Szombathelyre vezető"Európai Szent Márton Kulturális Útvonal" a VIA SANCTI MARTINI jelképét, Szent Márton bronzba öntött lábnyomát, 2005-ben helyezték el a Szent Márton templom kápolnájának lépcsőjén. A templom melletti Plébánia ad otthont a Szent Márton látogatóközpontnak, ahol értékes kiállítással várják a Márton nyomába lépő zarándokokat.

 

A szombathelyi Szent Márton templom története

 

"Hic natus est S. Martinus"




"Itt született Szent Márton"

Szombathely keleti városrészében, a hajdan önálló faluként létezett Szentmártonban áll a Szent Márton tiszteletére felszentelt templom. A római korban itt, az Arrabonába (a mai Győr) vezető út mentén terült el az antik Savaria keleti temetője. Területén a 4. században alakult ki az az ókeresztény temető, amelynek több sírköve is ránk maradt. E temető egyik sírkápolnájában nyerhetett rövid időre nyughelyet Szent Quirinus sisciai (Sziszek) püspök holtteste, aki a keresztényüldözések idején, 303-ban halt vértanúhalált Savariában. Több jel mutat arra, hogy Pannonia feladása után a helyben maradt keresztény közösség tovább használta temetőjét.

791 októberében Nagy Károly az avarok elleni eredménytelen hadjáratából Savarián keresztül tért vissza országába. Látogatásának oka Tours-i Szent Márton püspök szülőhelyének felkeresése lehetett, akinek személye családjának és az egész Frank Birodalomnak védőszentje volt.
Az Oriens (Keleti)-tartomány átszervezése - 829 - után Savaria grófsági székhely lett, a Rába-grófság központja. Ezt követően került sor a megszentelt földterületen, az egykori keresztény temető területén álló sírkápolna templommá való átépítésére. Ez a minden bizonnyal Szent Márton titulusú templom 860-ban már biztosan állt. Jogállását tekintve ez volt a plébániatemplom, és az is maradt a következő évszázadokban is. Körülötte a későbbiekben is folyamatosan működött - a kor szokásának megfelelően - a temető. A magyar állam- és egyházszervezés idején fontos stratégiai szerepet játszó és az akkor is még használatos római Borostyánkő-út mellett fekvő Savariában még Szent István uralkodása idején, a korábbi templom helyén egy faszerkezetű templomot emeltek, amit aztán néhány évtized múlva, talán még Szent László király uralkodása alatt egy hasonló alapterületű, félköríves szentélyű téglatemplommal váltottak fel. Erről II. Paszkál pápa 1102-ben kelt bullájában olvashatunk először, amely első helyen említi ezt a templomot a Pannonhalmi Bencés Apátság birtokai között.
1230 tájára megváltozott ez a helyzet, hiszen erre az időre Szombathely városa, annak plébániatemplomával együtt - nyilván királyi adományból - a győri püspök birtokába került. Ezt követően a templomot késő-román stílusban megnagyobbították és kifestették. Egy 1360-ban kelt oklevél említi a templom előtt lévő kő kutat. A hagyomány szerint ennek a kútnak a vizével keresztelte meg édesanyját Szent Márton.
A 15. században a Szent Márton-templomot gótikus stílusban építették át. Ekkor a vártemplom mellett Szombathely város második plébániája volt, ám a 16. századra újra az egyetlen plébániává vált. Az 1606 óta meglévő városi jegyzőkönyvekből arról értesülünk, hogy a 17. század első felében a város sorozatosan javította és építette plébániatemplomát. 1638-ban azonban Draskovich György győri püspök a templomot, annak minden vagyonával együtt a Magyarországon ez idő tájt újból megtelepedő domonkos rendnek adta és a plébániát a vártemplomba vitette át.


A 11. századi templom szentélyének alapfala


A domonkosok, miután a temetővel körbevett templom mellett kolostorukat felépítették, hamarosan egy nagyméretű, háromhajós, igényeiknek jobban megfelelő templom építését kezdték meg. A félig kész, hatalmas, a mainál jóval magasabb épület, nyilván statikai hibák következtében, összedőlt. Ekkor vállalta magára az építkezés költségeit gróf Batthyány Erzsébet (1619-1674), gróf Erdődy III. György özvegye, amint ezt a főbejárat feletti építési felirat is hirdeti.
A jelenlegi, 1668 és 1674 között felépült barokk stílusú templom építőmestere a Batthyány-ak szolgálatában álló olasz építész, Carlo della Torre volt. Az épület átmeneti formát képvisel a kápolnasoros és a háromhajós belső terek között. A templom alatti hatalmas kriptatér első lakója maga az alapítónő lett. A kereszthajó alatti kriptatérben azóta is az Erdődy-család vépi ága temetkezik.
A templom jelenlegi berendezése nagyrészt a 18. század közepéről való, amikor is gróf Erdődy I. László titkos tanácsos és felesége, gróf Illésházy Anna-Mária adakoztak a templom javára. Ekkor épült a főoltár és megváltozott a templom titulusa Szent Mártonról Szentháromságra. Ma ismét Szent Márton a védőszentje.

A templom berendezésének minden bizonnyal legértékesebb darabja a déli diadalív melletti oltáron álló, csodatévő hírében állt Szűz Mária-szobor, amely talán még a régi templomból származik és a domonkosok Mária-kultuszuk miatt nagy becsben tartották. Az északi mellékkápolna, a Szent Márton-kápolna bejárata fölött olvasható volt: HIC NATUS EST SANCTUS MARTINUS, azaz Itt született Szent Márton. E feliratot 1740 körül több Szombathelyen járt utazó is megemlítette.
 



1788-ban, II. József intézkedései nyomán a szombathelyi kolostor is feloszlott és szerzeteseit a megmaradt vasvári domonkos rendház fogadta be. Két évvel később azonban már ismét Szombathelyen találjuk őket, sőt a templomot és a kolostort is tatarozzák. A templomban ezt követően nagyobb változásokat csak a 20. század hozott. 1924-ben új oratóriumot építettek. 1930-ban, amikor a szombathelyi egyetlen plébánia felosztásával a templom ismét plébánia lett, Wälder Gyula tervei szerint a templomot nyugati irányban egy második kereszthajó beiktatásával meghosszabbították. Ezekben az években épült össze végleg a templom a kolostorral.
 




A templom előtti kútra 1938-ban állították fel Rumi Rajki István alkotását: Szent Márton megkereszteli édesanyját. A szerzetesi élet 1950-ben szűnt meg a kolostor falai között. A plébániát azóta a Szombathelyi Egyházmegye papjai vezetik.

Kiss Gábor, Tóth Endre, Zsámbéky Monika

Szent Márton kápolna

Szent Márton-kápolna a savariai ókeresztény közösség lokalizálható helyszínét őrizte meg.
A legenda úgy tartja, hogy a kápolna Szent Márton szülőháza fölött áll. E kegyes hagyományt hirdeti évszázadok óta a bejárat feletti felirat is. Ez a vélekedés régészetileg azonban nem igazolható, mivel a templom az egykori ókeresztény temető területén, nem pedig a római kori város lakott belterületén állt. A hagyomány eredete minden bizonnyal még a középkor elejére megy vissza, amikor Szent Márton élete egyes eseményeinek itteni színhelyeit próbálták meg azonosítani. A templom környékén akkor még bizonyosan látható 4. századi ókeresztény síremlékek és Szent Quirinus sisciai püspök egykori sírkápolnájának maradványai szolgálhattak alapul a hagyomány kialakulásához és ez által a felépítendő plébániatemplom helyének kiválasztásához. Maga a Szent Márton-kápolna csak a 14-15. század folyamán épült a templomhoz, jelen formáját pedig csak a 18. században nyerte el. 16. század végi állapotáról Carolus Clusius németalföldi utazó adott szemléletes leírást 1585-ben.

 "A templomban a szentély bal oldalán kis kápolna van, melynek oltárán Szent Márton ülő kőszobra van elhelyezve, eléggé kicsi, de arányaihoz képest nagy fejjel, szakálla nyírt, és papi vagy doktori kalapot visel.

 

1740 körül a következőket jegyezte fel Bél Mátyás:
"Arra a helyre, ahol Szent Márton a feltételezés szerint született, egy oltárt helyeztek ezzel a felirattal: HIC NATUS EST S. MARTINUS, azaz: ITT SZÜLETETT SZENT MÁRTON. A templom előtt mutogatják azt a kővel mozaikszerűen kirakott forrást, amelynek vizével keresztelte meg valamikor állítólag a hazatérő Szent Márton az édesanyját. A domonkos atyák ereklyéi közt őrzik ezüstbe foglalt ujjcsontját. Nem is helyezik ki máskor megtekintésre, csak Szent Márton napján. Ebben az időszakban sokan sereglenek össze, hogy házának ezt a nevezetes ékességét tiszteletben részesítsék. A hely látogatását - a szájhagyományok szerint - a megtaláló toursi püspök üdvös dolognak minősítette, hogy a lakosság azon helyen is részesíthesse tiszteletben az ereklyéket, ahol Szent Márton született. Ezért minden esztendőben vége-hosszatlan sietnek ide, nemcsak a környékbeliek, hanem a külföldiek is, abban a reményben, hogy itt nyerhetik bűneik bocsánatát.

 

 

 

 

 

 

 

A kápolna jelenlegi oltára a 18. századból való. A szoborfülkében Márton püspök álló szobra látható kezében pásztorbottal, lábánál a libával. A szobor alatt faragott ereklyetartó-szekrény van. Ünnepi alkalmakkor ide kerül kihelyezésre a Szent relikviája. Az ujjcsont ereklye írásos említése Bél Mátyásnál szerepel. A fatörzs alakú ereklyetartó a 19. században készülhetet.

Aigner Géza

 

 Domonkos rendi emlékek a szombathelyi Szent Márton templomban - Az írás itt olvasható. 

Szálláslehetőségek Szombathelyen

 

  Szombathely - die Stadt von Sankt Martin
  Szombathely - ville de Saint Martin

Kapcsolódó galéria

            Szent Márton kút Papi szeminárium Székesegyház
Vándorút ajánló
S 09 (SLO) RADENCI - SV. JURIJ OB ©ČAVNICI - CERKVENJAK - NEGOVA - SVETI TRIJE KRALJI - SVETA TROJICA
Az útvonalakhoz kapcsolódó hírekről,
eseményekről értesülhetsz a Facebook-on is.
Galériák
Szent Márton a festészetben

Joost Cornelisz Droochsloot (1586 - 1666): Szent Márton találkozik a koldussal

További képek   ITT

 

 

Képgalériáink
Közösség
Csatlakozz Szent Mártonhoz,
járd be az általa bejárt utakat!