Domanjąevci - Domonkosfa

Domonkosfa a szlovén - magyar nyelvhatáron fekvő település. Nevét, amely a régi írott forrásokban magyaros (Domonkosfalwa, Damokosfa, Domonkosfa) és szlávos (Domonkosoc) formában egyaránt előfordul, valószínűleg egyik korai (XII-XIII. századi) birtokosáról kaphatta.

Domonkosfa régi egyházas hely, amelynek korábban Szűz Mária, jelenleg Szent Márton tiszteletére szentelt temploma a XIII. században épült. Az épület igen jelentős román-kori műemlék. Sorsa is szerencsésnek mondható, hiszen amíg két hasonló korú, közeli templom (Szent Vencel templom Kercaszomor határában, Szent András templom Hodoson) elpusztult, ennek csupán freskói  lettek az enyészeté. Az épület kisebb átalakításoktól eltekintve, épségben maradt. A templomról az első adat 1285-ből való. Az 1500-as évek vége felé került a protestánsok kezére, az ő használatukban volt egészen 1732-ig, amikor Rosty István Vas megyei alispán a katolikusok részére visszafoglalta. Ekkor a templomot díszítő freskók még megvoltak. Az épület állapotáról szóló feljegyzésben olvashatjuk a következőket: "Ezen templom igen szép és az mint Rígi Picturából és Rígi pápista oltárból kiteczik, nem Szent Domokos, hanem Boldoghságos Szűznek kölletett dedicáltatnyi".

A téglából épült templom különlegessége a déli oldalon található románkori bélletes kapu. A kaputimpanon domborműve a művészettörténészek érdeklődését is felkeltette. A hagyományos Agnus Dei - Isten báránya motívum itt módosul, a készítő nem bárányt, hanem egy másik állatot (valószínűleg oroszlánt) helyezett a bejárat fölé.

Domonkosfán a középkorban több család osztozott. A legtöbb jobbágyporta a Nádasdy Darabos és a Prosznyák famíliához tartozott, de másoknak is voltak itt kisebb birtokai. (Pl. a Szerdahelyi Keserű, Hegyi, Rajky, Újváry, Tarródy, stb. családoknak).

Domonkosfa a többi környékbeli településsel együtt a török hódoltság területéhez tartozott, az itt lakók a magyar földesúr mellett a töröknek is adóztak. Mint érdekességet meg kell említeni, hogy a falu lakói - a megszokott adónemek és szolgáltatások mellett - évi három köböl aszalt szilvát is kötelesek voltak a töröknek beszolgáltatni.

Szerencsés módon fennmaradt az 1640-ben készült magyar nyelvű "falutörvény". A "helyi rendelet" nem csupán a 12 esküdt megválasztásáról intézkedik, hanem arról is, hogy a pletykálkodó asszonyok "nyelvpénzt" tartoznak fizetni.

Az 1720-ban keltezett összeírás szükségesnek tartja megjegyezni, hogy a faluban nagyon sok a fazekas. A községnek akkor kevés erdeje volt, ha fára volt szükségük, azt a kapornakiaktól vásárolták.

A vasfeldolgozás igen korai időszakára utal a Domonkosfától északra (Sal és Kapornak területére is átnyúló) Vas-lik földrajzi név. Az e helyen ma is megtalálható gyepvasat, népies elnevezéssel vasszart - valószínűleg a XI-XIII. században hasznosították. A gyepvas (földvas) a talaj felső rétegében alakul ki, leginkább pangó vizes területeken. Ez a vasképződmény ugyan könnyen kitermelhető, de csak kevés és gyenge minőségű vas előállítására alkalmas.

Domonkosfa lakosságának többsége ma is evangélikus vallású. Templomuk 1902-ben épült fel neoromán stílusban. Az egyházi épületek mellett figyelemre méltó építészeti emlék a Kis-Kerka vízére épített két régi malom (Zslebics-malom, Csahuk-malom) és néhány öreg parasztház is.

A ma Domonkosfa részét képező Bükalja az 1800-as évek végéig a történelmi Őrséghez tartozó önálló település volt. Az 1500-as évek közepén került a Batthyányiak tulajdonába. Az itteniek részben reformátusok, részben evangélikusok voltak. Az 1800-as évek végén először Bükalja és Szomoróc egyesítését tervezték, de mivel egyik község sem rendelkezett a megfelelő közigazgatási infrastruktúrával, Bükalját Domonkosfával, Szomorócot pedig - fél évszázaddal később - Kercával vonták össze.

Domonkosfa (Wikipédia)

Az Eorsegh blog Domonkosfára vonatkozó bejegyzései

Térkép (maps.google.hu)

Kapcsolódó galéria

Vándorút ajánló
S-08 (SLO) MÁRTONHELY / MARTJANCI - MURASZOMBAT / MURSKA SOBOTA - KORONG / KROG - CSENDLAK / TI©INA - PETÁNC / PETANJCI - RADENCI
Az útvonalakhoz kapcsolódó hírekről,
eseményekről értesülhetsz a Facebook-on is.
Galériák
Szent Márton a festészetben

Joost Cornelisz Droochsloot (1586 - 1666): Szent Márton találkozik a koldussal

További képek   ITT

 

 

Képgalériáink
Közösség
Csatlakozz Szent Mártonhoz,
járd be az általa bejárt utakat!