Bakonypölöske

A település nevének első említése 1332-ből származik. Kisnemesi családok birtoka volt, 1488-ban jobbágyai négy forint adót fizettek. 1531-ben a törökök nyolc portáról elűzték a telepeseket, majd visszatért lakosait 1552-ben összefogdosták és elhurcolták, a falut pedig teljesen elpusztították. Ettől kezdve lakatlan birtokként szerepelt az összeírásokban. A határban állt malmának 1618-ban már a csak helye volt meg. A XVIII. század végén a veszprémi püspök német telepeseket hozott ide. Az 1828-as összeírás szerint: népes puszta, német ajkú zsellérek lakják, akiknek nincs paraszti kötelezettségük, favágásból és állatok tartásából élnek, de tizeddel tartoztak a veszprémi püspöknek.
Fényes Elek demográfiai munkája még pusztának nevezi és lakosságát 65 főben adja meg. 1863-ban az összeírás szerint már faluként van feltüntetve.

A falu az úgynevezett Szilvásdombokra épült, majd fokozatosan lefelé terjeszkedett és így alakult ki mai képe. Környékén az erdők a kirándulásokra, a Szilvásdomb alján lévő Halastó horgászásra alkalmasak.

Templomát német telepesek építették Szent Márton tiszteletére a XVIII. században. Oltárképe az amiensi jelentet ábrázolja, a lovon ülő Szent Márton megosztja köpenyét a koldussal.

Bakonypölöske honlapja

Térkép (google maps)

Kapcsolódó galéria

Szent Márton templom Szent Márton templom Szent Márton templom Szent Márton templom
Vándorút ajánló
N-03 (H) KŐSZEG - ÓLMOD - HORVÁTZSIDÁNY - KISZSIDÁNY - PERESZNYE
N-03 (H) KŐSZEG - ÓLMOD - HORVÁTZSIDÁNY - KISZSIDÁNY - PERESZNYE
Az útvonalakhoz kapcsolódó hírekről,
eseményekről értesülhetsz a Facebook-on is.
Galériák
Szent Márton a festészetben

Joost Cornelisz Droochsloot (1586 - 1666): Szent Márton találkozik a koldussal

További képek   ITT

 

 

Képgalériáink
Közösség
Csatlakozz Szent Mártonhoz,
járd be az általa bejárt utakat!