MEGHÍVÓ

Jánosháza Város Önkormányzata és a Szent Márton Európai Kulturális Útvonal Magyarországi Tanácsa tisztelettel meghívja Önt az elpusztult

VARSÁNY település és annak SZENT MÁRTON temploma helyén állított emlékkereszt és információs tábla felavatására.

Időpont: 2017. március 24. 09.00

Köszöntőt mondanak:

KISS ANDRÁS Jánosháza Város polgármestere és

ORBÁN RÓBERT (Szent Márton Európai Kulturális Útvonal Magyarországi Tanácsa)

A keresztet és az információs táblát megáldják:

SZÉKELY JÁNOS az Esztergom – Budapesti Főegyházmegye segédpüspöke

ROSTÁNÉ PIRI MAGDA esperes, a Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinata alelnöke

A település történetének fontosabb korszakai.

XII – XIV. század – Varsány nemzetségi  bírtokközpont

1192  Varsány (Wossian) első említése a szentgotthárdi apátság alapítólevelében

1257 – Varsány és Karakó határának leírása. Varsány ebben az időszakban a környék birtokközpontjának tekinthető.  Területe ekkor magában foglalta több később önállóvá vált település (Jánosháza, Irnosdháza, stb.) határát is.   A falu bírtokosai ebben az időben a Bucsai majd a Varsányi család

1337-ben egy oklevél már konkrétan megnevezi Varsány (Vossyan) Szent Márton egyházát, amely kőből épült és tornya is volt.

XIV. – XVI. század  - Varsány ---- a (nagy)somlói majd a jánosházi vár tartozéka

1341 Több más környékbeli településsel együtt Somló várának tartozéka

1413 Egy oklevél Varsány bírtokosaként Bucsai Gergelyt, a település Szent Márton templomának plébánosaként pedig Gergelyt említi („Gregorio plebano ecclesiae beati Martini confessoris de Worssan”)

1549 A Choron család tulajdona, a falu ez időtől kezdve Jánosháza várához tartozik

Az 1500-as évek közepén Varsány számos Kemenes-vidéki községgel együtt a reformáció lutheránus irányzatát választja.

1600 – 1683 Varsány fokozatos pusztulása

A hódoltság határán lévő falu a töröknek és a magyar földesúrnak is adózik. A rövid időszak alatt a falu többször elnéptelenedik, majd újra települ.

1614, majd 1630 Varsány evangélikus lelkésze Meskó Pál

1625 Varsány a Nádasdy család tulajdona. A súlyos jobbágyterhek miatt a lakók közül több elköltözött, ezért a porták egy része üresen áll. (Csankó Pál, Hedeg? Máté)

1630 A koppányi basa 20 forinttal növeli az adójukat, mert a varsányiak „esztendőkkel előtte” egy emberüket levágták

1637 A sági apátság és a kocsiak közötti perben több varsányit is kihallgatnak. (Az érintettek: Csankó Mihály, Csankó Pál, Kesző Benedek, Vidos Mihály.)

1651 Evangélikus lelkész Ferrari Sámuel

Musay Gergely 1661-es vizitációja során Varsány korábbi evangélikus anyaegyházát említi. Ebben az évben a falunak más sem papja, sem tanítója nem volt.

1671 Varsányt puszta faluhelyként említik (részben Batthyány tulajdon

1677-ben a Jánosházá várához tartozó jobbágyfalvak között sorolják fel.  

A falu az 1683-as török hadjárat után, számos más kemenesaljai községhez (Vérkő, Irnosdháza, Eny, Bekeny) hasonlóan már nem épül újjá.

             XVIII. szd – Varsány már nem önálló falu, hanem -uradalmi major)

1721 – Varsány puszta faluhely – 7 elpusztult jobbágytelke a jánosházi uradalomhoz tartozik.

1726 Varsány praedium

1700-as évek első fele  - „A kissomlyóiak Varsány praedium erdejének nagy részét kiirtották, helyén szántóföldet alakítottak ki. Az uradalom előzetes hozzájárulásával a többi részt is ki akarják írtani.”

1735 Varsány praedium – Kéry, Erdődy, Vajda családok tulajdona,  300 db sertést makkoltatnak.

1769 Varsány praedium a jánosházi uradalomhoz tartozik. Erdődy tulajdon

             XIX. század-tól Varsány dűlőnévként él tovább