ČÁSLAVICE

Čáslavice

Egy 1240-ből fennmaradt irat arról tanúskodik, hogy a királyi birtokon levő faluban már akkor templommal és plébánia állt. A középkorban túlnyomórészt a Valdątejn család viselte a falu és a közeli Sádek nevű vár gondját. A „morva testvériség” (bratrství moravské) térhódítása idején a helyi plébánia átmenetileg megszűnt. A harmincéves háború után Čáslavicét nyomor sújtotta, s helyzetét az 1708-as nagy tűzvész még tovább súlyosbította. A falu fellendülése csak a XIX. század folyamán indult meg, olyannyira, hogy 1864-ben városi rangra emelték.

Az egyhajós templom nyugati homlokzatához torony csatlakozik. Az eredetileg síkfödémes, románkori épület bejárata egykor a déli oldalon volt. A szentélyt legkésőbb 1250 körül koragótikus stílusban átépítették, az épületet pedig hasáb alakú toronnyal – a mai sekrestyével és oratóriummal – bővítették. A presbitérium bal oldalán egy XIV. századi szentségtartó látható. A templom nagyobb mértékű átalakítására 1764-ben került sor, amikor a hajót beboltozták, ablakait pedig megnagyobbították. Az eredeti bejárat és három gótikus ablak befalazása után alakították ki a torony földszinti részén keresztül vezető, új bejáratot. A szentélyt félkör alakú diadalív választja el a hajótól. A sekrestye – korábban kápolna – felett az oratórium helyezkedik el, ahová 1939-ig egyedül a sádeki uraságnak volt bejárása. Az oltár fölött Vincenc Neumann telči mester 1883-ban készült Szent Mártont ábrázoló festménye látható. A mellékoltárokat lourdesi Szűz Máriának, illetve Szent Prokopiusnak szentelték. A templomi inventárium legrégibb darabja az 1662 előtt készült keresztelőkút. Az orgonáját a XIX. század végén építették. A toronyban lakó 430 kg-os harangot – a templomhoz hasonlóan – Szent Mártonról nevezték el.

Térkép, Čáslavice 

 

Čáslavice

 

TŘE©«TŘE©«   BUDKOVBUDKOV
  Via Moravia - Via Bohemia
Webmark